Ennyiből teltek az átlag hétvégék. Péntek estétől vasárnap délutánig. Éppen ezért nagyon vártuk a hosszú hétvégéket. Pont az olyanokat, ami most is van. Valahogy nehezebben viseltem ezt a napot az átlagnál, többet gondoltam Rá. Nemrég hallottam, hogy pszichológusok szerint annyi ideig tart kiheverni egy kapcsolatot, amennyi ideig az tartott. Ez azért mellbevágó gondolat. Néha úgy gondolom, hogy úgysem fog annyi időbe telni, máskor megijedek tőle, hogy mi van, ha mégis, de ma egy harmadik lehetőség került előtérbe, mégpedig, hogy egyáltalán nem akarom, hogy vége legyen. Tudom, hogy ezzel már elkéstem, és már vége, de akkor meg "csinálódjon vissza"... Szóval ma a szokásosnál is jobban hiányzott. Valószínűleg ennek az érzésnek nem tett jót a Pretty Woman sem, amit a tv-ben adtak, és bevallom férfiasan: belekukkantottam... Valami tündérmesébe illő igazán történhetne velem is most. Próbáltam elterelni a gondalataim tanulással (tényleg ám!), de nem nagyon segített.

Keddre próbáltunk egy jó kis kocsmázós estét összehozni, de úgy elég macerás, hogy a társaság -amúgy elvárt- hölgytagjai a szerdai zh miatt nem tudnak jönni... Azért megvolt a sikersztori is a hétre: túléltem a hazautat. Szakadó esőben 160-180-nal az autópályán...