Főnix blog

"Carpe diem, seize the day!" mondotta John Keating (Robin Williams) a Holt költők társasága című filmben, azaz ragadd meg a napot... Hát igen. Addig rendben, hogy úgy élek, hogy semmit se bánjak meg, amit tettem, de vajon azt bánhatom-e, amit nem tettem meg? Ez a szerdai kocsmázás után merült fel bennem. Ugyanis azon az estén mindketten mulattunk. A bibi csak az, hogy kétszáz kilométerre egymástól... Az alkalom megragadása jelen esetben pedig nem rám vonatkozott, hanem unokatesómra, aki összejöhetett volna egy leányzóval, de nem tette. Hogy jó volt ez így? Ki tudja... Ettől függetlenül jól telt az este. Kialakult egy négy fős bulizós-kocsmázós "keménymag", akikkel konstans jól érezzük magunkat. Négyőnk közül a hozzám legkevésbe közel állóval is most jól elbeszégettem, illetve én beszéltem, és beszéltem, és beszéltem - ő meg szorgalmasan figyelt... (szegény :) ) Mindenesetre jól esett kiadni magamból az elmúlt időszakot - még ha zanzásítva is. Nagy szükségem van most a barátokra, és nagyon jó, hogy ők itt vannak nekem. Szóval haverok, buli, fanta (???) ezerrel. Rengeteget dumálunk, persze az esetek 99%-ában előkerül Ő is, mint téma, de mindig csak jó dolgokat mesélek Róla. Hogy is mondhatnék bármi rosszat Rá?! Abba bele se gondoltam még, hogy mi lesz, ha tényleg igaz az a mondás, hogy az idő mindent megszépít...



"what is this thing that builds our dreams yet slips away"
"this world has only one sweet moment set aside for us"