"Tell me how it is that you can sleep in the night
Without thinking you lost everything that was good in your life to the toss of the dice?
Tell me what it takes to let you go."
2007.10.24. 23:42 jocóka
so alone
Az a baj, hogy túl sok időm van agyalni, és ez nem egészséges. Leginkább azért nem, mert mindig Rá gondolok ilyenkor. Illetve ezzel még nem is lenne baj, sőt ez azt hiszem teljesen normális, de vajon Ő rám gondol-e szabad perceiben? Nagyon rég beszéltünk utoljára. Tudom, hogy sok a dolga, mégis néha úgy érzem, hogy kerüli a kontaktust velem. Valamilyen szinten érthető, hiszen nem vagyunk már egy pár - ezt még leírni is rossz... - dehát nagyon hiányzik... Az jutott eszembe, hogy biztos megbánthattam valamivel. Tegnap este már nem bírtam tovább, írtam neki egy sms-t. Nem jött rá válasz. Elég rossz szájízzel aludtam el, és ma reggel (hajnalban) úgyanilyen rossz kedvvel indultam ki az állomásra. Felzötykölődtem Pestre, és már csak itt vettem észre, hogy visszaírt reggel. Azt írta, hogy már aludt az este, és szép napot kívánt mára... Ettől tényleg szebb lett a napom. Nem mondom, hogy megint mindent rózsaszínben látok, de nagyon örültem ennek a pár szónak. Hiába, apró örömökből áll az élet... Jöhet a tökéletes "összetörtszív"-nóta "tell me how the pain supposed to go..."
"Tell me how it is that you can sleep in the night
Without thinking you lost everything that was good in your life to the toss of the dice?
Tell me what it takes to let you go."
"Tell me how it is that you can sleep in the night
Without thinking you lost everything that was good in your life to the toss of the dice?
Tell me what it takes to let you go."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.